Az iskolai gyerekek gondolkodásmódja

A gondolkodás az agy speciális tevékenysége, amely magában foglalja a transzformatív, indikatív és kognitív jellegű cselekvéseket és műveleteket. Az iskolai gyerekek gondolkodásmódja - nehéz feladat, amelyet még mindig megoldhat a lelkiismeretes tanárok és a figyelmes szülők.
Körülbelül két évig a gyermek a vizuális felfogásnak köszönhetően megismerkedik a világgal. A gyerekek mindent megpróbálnak megérinteni, ízelni és közelebb nézni Korában 7 és 12 év között a gyermek már konkrét műveleteket végezfeltéve, hogy ismerte annak célját. Fontos figyelembe venni a gyermekek természetének sajátosságait, mivel minden személy különbözőképpen vizsgálja meg a témát és annak funkcióit. A gyermek természetesen megpróbálja megmagyarázni a tetteit, illusztráló példákat mutatva.
A gondolkodásnak köszönhetően a gyermek logikailag elgondolkodik egy idősebb korban, ami egy kicsit megnehezíti a világ megítélését. 15 éves korukig az iskolás gyerekek gondolkodásmódja a végső szakasz felé halad, és minden folyamat szervezettvé válik.
Az iskolás gyermekek gondolkodásának fejlesztését folyamatosan meg kell őrizni és a gyakorlatban meg kell szilárdítani. Az elmélet ebben az esetben nem működik olyan jól,példaként. Annak érdekében, hogy a diák minden tudományban jártas legyen, türelmesen részletesen meg kell magyaráznia mindent, vizuális példákat kell adnia, kérdéseket tesz fel és kommunikálhasson társaikkal.
Egyes iskolákban vannak speciális választani, amelyen a gyerekek érdekes kognitív megoldást oldanak megfeladatokat, intellektuális játékokat játszanak és logikát fejlesztenek. Az ilyen tanulságok nagyon hasznosak és nagyban elősegítik az iskolás gyerekek gondolkodásának fejlődését. A tanárnak határozottan fel kell osztania az időt egy ilyen lecke számára. Legyen legalább 5-10 perc a változtatásra való felhívás előtt - a gyerekeknek meg kell tanulniuk átgondolni gondolkodásukat az egyik témáról a másikra.
A gondolkodás fejlesztéséhez nincs szükség azonnali megoldásraolyan komplex matematikai problémák, amelyek nem annyira specifikusak, mint logikai megoldás. Ráadásul az iskolai végzettség nagyon kicsi az ilyen fejlődéshez. A szülőknek folyamatosan figyelemmel kell kísérniük gyermekeik beszélgetését, hogyan viszonyulnak a kérdéshez, és fontolgatják-e tevékenységüket. Az iskoláskorban való gondolkodás fejlődése állandó kapcsolatfelvételen alapul olyan gyermek, akinek személye vagy közönsége van, amely automatikusan gondolkodik és saját döntéseket hoz.
Ne haragudj a gyermekre, aki túlzott kíváncsiságot mutat. Az ilyen "lábak" a fejlődésük első szakaszában szó szerint mindent névértéken látnak, mert biztosak abban, hogy: apja, anyja és tanára a legintelligensebb ember, akik mindent tudnak a világon. Ne távolítsa el a gyermeket, különben bezárul, és elveszíti a kommunikáció elsődleges okait.
Javasoljuk, hogy gyermekeket vonjanak be valamilyen munkába,amely függetlenséget igényel. Például menni a boltba. Hagyja, hogy a gyerek megtanuljon kommunikálni a személyzetével, tisztelettel és intelligenciával. Ezenkívül győződjön meg róla, hogy a gyermek hozza a változást, és kérdezi tőle, mennyit költött el az élelmiszerre.
A megemlítés a gondolkodás fejlődésének nagyon fontos eleme. Ráadásul a gyerekek nagyon szeretik, mikorlemondani. Kérje meg a gyermeket, hogy fektessen be a vásárlás összegébe, hogy egy kicsit több pénzt kapjon valamilyen édességért. Hagyjon egy kicsit hosszabb ideig, mint rendszeres vásárlásra, de az eredmény nem lesz sokáig. Ugyanakkor a gyermek megtanulja menteni és optimálisabb döntéseket hozni.
Az iskolai gondolkodás fejlődése összetett, de nagyon érdekes folyamat. Fordítsd át kognitív játékgá, és adjhogy gyermeke olyan felnőtt önellátó embernek érezheti magát. Konzultáljon vele, érdekli az ő szemszögéből, és kérje meg őket, hogy felajánlják megoldást a problémára, és rövid időn belül a gyermek lesz a legjobb társ.














